Földtani bemutatóhely - varangykő - Csólyospálos

Földtani bemutatóhely bemutatása

A kiskunsági szikes tavak nem csak különleges állat- és növényviláguk, a madárvonulásban betöltött szerepük miatt fontosak, hanem a karbonátos üledékképződés miatt is. A dolomitos mészkő az „alföld köve”, pontosabban a Duna–Tisza köze geológiai képződménye. Hasonlót legközelebb csak a kis-ázsiai tavakban találhat, ezen kívül még Kaliforniában, Iránban vagy Dél-Ausztráliában bukkanhat rá.

Csólyospálos határában olyan kőzettani szelvény található, amely a Duna–Tisza közén nagyon sok másik vízjárta szikes laposban is kialakítható lenne. A falu mellett egy 3 km hosszú szél vájta mélyedés húzódik, melynek középső részén hajdan szikes tó volt, ahol karbonátos üledékképződés következett be. Főleg laza karbonátiszap képződött, melynek kiválása mellett 20-60 cm vastag, kemény karbonát kőzet, dolomitos mészkő is lerakódott.

Pórusos szerkezete miatt nevezték el „darázskőnek”, a természetes előfordulást idéző környezetéről pedig „réti mészkőnek”, de egyéb népi elnevezésekkel is illették. Helybeli bányászata, és így olcsósága miatt az Árpád-kortól kezdve hosszú évszázadokon keresztül használták építőanyagként.

Felhasználására mindenhol sor kerülhetett, ahol rábukkantak erre a kőzetre. Mezőgazdasági munkák, vályogvetés közben éppúgy megtalálhatták, mint a kővágó mesterek terepi ismeretére alapozva. A középkorban templomok alapozásához, felmenő falazatban, lakó- és melléképületek alapozásához, ásott kutak falazataként is használták, de módosabb gazdák pincéiben is előfordult.
Erről tanúskodik Kecskemét belvárosban a Ferences templom melletti romkert, vagy Soltszentimrén a Csonka-torony.

Maga a kővágás nehéz, kézi munkát jelentett: mintegy 20 kg-os, két végén hegyezett vasrudat „zuhogtatva” repesztették le a közel mázsás tömböket a bányahelyeken. Bányászata az 1970-es években szűnt meg, amikor az igen nehéz fizikai erőt kívánó munkát többé már senki sem vállalta és a munkaerő is megdrágult.

A csólyospálosi édesvízi karbonát képződése az erősödő emberi hatásra, ill. természetes változások (pl. a csapadék mennyiségének növekedése) hatására mára megszűnt. Az édesvízi karbonát képződése – meglévő szikes tavainkban – kisebb mértékben még ma is folyik, azonban a képződés folyamata rendkívül érzékeny az emberi hatásra.

A dolomitos mészkövet és dolomitiszapot feltáró Csólyospálosi földtani feltárást 1978-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A földtani feltárás helyszínén kialakított bemutatóhelyen hozta létre Igazgatóságunk a Varangykő tanösvényt. Az egykori kővágó helyen feltárt szelvényben jól tanulmányozható a réti mészkő és a dolomitiszap előfordulása. A látogatók nem csak a darázskő természeti és néprajzi örökségéről kapnak hiteles képet, de a tanösvény mentén a pásztorélet néhány jellegzetes építményét is megismerhetik, valamint megfigyelhetik az egykori szikes tó még napjainkig is fennmaradt színes élővilágát.

Megközelítés:
Csólyospálostól ÉK-re, a temetővel szemben lévő dűlőúton közelíthető meg. Parkolni a községi temető melletti parkolóban lehet, innen kb. 2 km-es sétával érhető el a bemutatóhely.